FIDOKA
 

Nekem még elég nehéz bemutatkoznom, mert még nem is nagyon ismerem magam, hiszen kölyök vagyok még. Azért arra már rájöttem, hogy szép vagyok, mint apa. Mindenki ezt mondja, úgyhogy biztos így van. Arra is kezdek rájönni, hogy mit szeretek és mit nem. A kedvenc kajám pl. anyu papucsa. És változatos is, mert hol a sarkát csócsálom meg, hol az orrát. Lassan gyerekméret lesz belőle. Nagyon finom még a plüss dínónak a belseje. De azt sajnos mindig kiveszik a számból, állítólag nem szabad lenyelni. Egyébként nagyon jó dolgom van, egész nap hancúrozom, játszom, Kyrah nagyon jó fej, felnőtt létére ugyanolyan lökött, mint én. És kreatív, mert nagyon jó dolgokat talál a kertben, amit el lehet pusztítani. Én meg tanulok tőle. De egy dologban jobb vagyok: házias vagyok fiú létemre; segítek anyunak teregetni! Megvárom amíg kikerül a ruha a lavórba, gyorsan kiválasztok egy szimpi darabot és huss!!! Szaladok is vele a kertbe, mert szerintem ott jobban szárad, mint bentJ

Jó buli. Szeretek itt lenni. Anyu nagyon akart engem, és ezt ki is mutatja. Beleszeretett a tekintetembe. Úgyhogy boldoggá teszem és szuggerálom. Sokat. Olvadozhat. Azt mondja, süt belőlem a szeretet. Naná, hiszen csak azt kaptam mindig. Ott is, ahol születtem. Itt is. Biztos ezért nem bírom kivárni, amíg magától fölébred-minden  reggel fél 7-körül riasztom. Addig ugatok be a szobába, amíg ki nem jön hozzánk a köves részekre. Jobb vagyok, mint az óra, hangosabb is, és engem nem tud lenyomni és visszaaludni. Biztos hálás érte, mert puszit kapok rögtön. Meg reggelit. És kezdődhet a móka. Az a legjobb, amikor cipőt akar venni, hogy megszökjön dolgozni. Lesem, és pont mielőtt megfogná, fölugrom, kikapom a keze alól, és futok. Ugye milyen vicces? Azt hiszem, most ennyit tudok magamról mesélni, majd ahogy növekszem, írok még?